Posts Tagged ‘bánat’
És más rossz is történt
Már azon kívül, hogy ellopták a telefonomat.
A 10:16-os busszal indultam be Pestre, ezzel 11:10-kor szoktam a Népligetbe érni, így még ha veszek mondjuk ennivalót is, legkésőbb 11:30-ra beérek a suliba.
Eleve baljós jelek kísértek ki a buszmegállóig, ugyanis szinte figyelmeztetésszerűen otthon hagytam a bérleteimet, úgy rohantam vissza értük. Bárcsak lekéstem volna a buszt…
Szóval elindultunk, és az [...]
Filed under: egyetem, személyes | 3 Comments
Tags: bánat, egyetem, hétköznap, morgolódás, személyes
Ellopták a telefonomat
Ma kb. 12:20 és 12:25 között a Kálvin téri aluljáróból a KRE-BTK Reviczky u. 4. alatt lévő bejáratáig tartó úton, abban a nagyjából egy percben ellopták a telefonomat.
Mikor még a metrón ültem, a táskám az ölemben volt, megnéztem a telefonomon a pontos időt, majd visszatettem a táskám külső nagy zsebébe, azon belül egy kisebb rekeszbe. [...]
Filed under: személyes | Leave a Comment
Tags: bánat, döbbenetes, személyes
Nem sikerült
Beadtam a pályázatot, megpróbáltam, nem sikerült. Nem mehetek ki tavasszal.
Majd megpróbálom újra, hátha ősszel mehetnék, vagy azután tavasszal. Ha megmarad az átlagom.
Igazából egyre jobban gyűlölöm, hogy csak minoros vagyok…
Legalább nem kell most azon gondolkodnom, hogyan bírnám ki azt a fél évet A. nélkül.
Szerk.:
+ Nyáron el tudok menni sógornőjelöltem esküvőjére. :)
+ Itthon leszek 20.
+ Még többet [...]
Filed under: személyes | 1 Comment
Tags: bánat, japán, személyes
Hová lett az ősz…?
Egyre inkább hiányolom az igazi őszt. Ami most van, az nem ősz, de még nem is tél, hanem valami ötödik átmeneti évszak (az én szememben legalábbis). Hideg és nyirkos, brr. Nem csoda, hogy a hangulatom is olyan, amilyen.
Szeretném látni a száraz (!!!), elsárgult faleveleket kerengeni a lágy, olykor erősödő szélben, beszívni a fűszeres őszi levegő [...]
Filed under: személyes | 2 Comments
Tags: bánat, hétköznap, könyv, morfondírozás, morgolódás, személyes, vélemény
Nehézkes évkezdés
Előre figyelmeztetek mindenkit, hogy a most következő bejegyzés alkalmas a nyugalom megzavarására, és főleg panaszokat, morgolódást és elkeseredett mondatokat, illetve a teljes és pusztító kétségbeesés lenyomatát tartalmazza.
Filed under: egyetem, személyes | 1 Comment
Tags: bánat, egyetem, morfondírozás, morgolódás, személyes
Csalódottság
A fenti kifejezéssel írható le mindaz, amit most érzek. Nyár közepe óta a végét várom; nekem ennyi szünet sok. Nyilván ha lenne mivel eltölteni (és itt nem az önkéntes unalomból való tanulásra gondolok), akkor rövid is lenne. De nekem sosem volt a nyár igazán nyár, nem volt alkalmam 3-4 napnál többet nyaralni úgy istenigazából. A [...]
Filed under: egyetem, személyes | 1 Comment
Tags: bánat, egyetem, hétköznap, morgolódás, személyes, tanulás
Védett: Személyes
Nincs kivonat, mert ez egy védett bejegyzés.
Filed under: személyes | Hozzászólások megtekintéséhez add meg a jelszavadat
Tags: bánat, password protected, suli, személyes, vélemény
Vegyes érzések
A mai napon történt jó is, rossz is. Ez már csak így szokott lenni, nemde?
A decemberi vizsgám jegyét sikerült beíratni, meglepetésemre négyes lett. (^_^)
Sajnos a mai vizsgán nem teljesítettem olyan jól, mint szerettem volna. Mentegetőzésnek helye nincs, tudom. A lényeg, hogy átmentem, ezen az egy tárgyon nem fog múlni az átlagom, úgy érzem.
A holnapi nap [...]
Filed under: egyetem, vizsga | 1 Comment
Tags: öröm, bánat, egyetem, tanulás, vizsga
Emlékfoszlányok – első rész
A szerenád napjaAnno az általános iskolai szerenádon elég rémesen éreztem magam. Eleve nem is szerettem sosem az iskolát, ahová jártam, ugyanígy éreztem a tanáraimmal (egyet, max. kettőt kivéve) és az osztálytársaimmal kapcsolatban is. Azon az éjszakán kívülállóként vettem részt, és az emlék máig rossz ízű.De ez a mostani teljesen más volt :D Hiányozni fog (már [...]
Filed under: Kategorizálatlan | 2 Comments
Tags: élménybeszámoló, öröm, bánat, emlékfoszlányok-sorozat, evés-ivás, hétköznap, suli
Tablófotók, gratulálok…
Az egy dolog, hogy első körben úgy kiretusálták a képem, hogy eltűntek az anyajegyeim (egyik osztálytársnőmnek meg a fél orra). Az egy másik, hogy kérésemre visszatették őket (kicsit arrébb, mint az eredetin, azaz rajtam van). De az, hogy egy “hivatásos fotós” Pestre küldi fel az anyagot, mert nem tudja előhívni felszerelés híján, több mint gyanús. [...]
Filed under: Kategorizálatlan | 1 Comment
Tags: bánat, hétköznap, suli